Lassan itt az ideje, hogy ennek a nyárnak is levonjam a tanulságait... első ízben fordult elő Peti 15 hónapos kora óta, hogy nem csak és kizárólag arról szólt az én (és így utólag nagyon remélem, csak az én) nyaram, hogy a fejlesztés ne álljon meg, hogy nehogy kimaradjon valamelyik óra, hogy nehogy "visszaessünk" egy korábbi állapotba.

Ez persze idén sem az én érdemem volt, a helyzet hozta így, a vállalkozással kapcsolatos  dolgok olyan intenzitással és annyira a mi tényleges beleszólásunk nélkül sodortak minket egyik napból a másikba, hogy július elejétől kezdődően gyakorlatilag a "túlélésre" játszottunk. Csökkent, drasztikusan, a gyerekekkel töltött idő, bébiszitterek és táborok színesítették a napokat, hathatós segítséget kaptunk a nagyszülőktől, de még így is este későn hazakerülő és reggel korán "dolgozni induló" gyerekek és fáradt felnőttek keresték az elveszett nyugalmat, az időt: játékra, pihenésre, tornára vagy akár főzésre vagy takarításra... akkor nyáron még nem láttam tisztán, de így, lassan egy hónap távlatából találtam valami örvendeteset is abban, hogy egyszerűen nem volt időm az elmaradt fejlesztések és tornák miatt keseregni.

Talán elmondható, hogy kikerültünk a folyamatos torna kényszeréből, ami az izmok spaszticitását illeti, Ez nem azt jelenti persze, hogy a gyerekkel nem foglalkozunk, de az a görcsös, heti két-három nyújtó - lazító torna, ami akár még a tavalyi nyarat is átszőtte, idén már nem kellett Petinek. 

Tény, hogy annyit azért még a nyár elején sikerült elérni, hogy az "alap" fejlesztések folytatódjanak, azaz Peti nagy átlagban hetente három alkalommal járt úszni, havonta egyszer eljutottunk dévényezni és heti három nap olyan bébiszitter volt velük, aki frissen végzett a Pető intézetben. Ami viszont kimaradt, illetve a nyár előrehaladtával arányosan csökkent, az az otthoni torna, a játékos fejlesztés, a "mindenmás"-ba beágyazott "anyaterror" volt, ami ugyebár egy ruhacsipszelésből is finommotorikát fejlesztő helyzetet képes kialakítani.

A nyarakkal gyakorlatilag azóta van problémám, mióta a fejlesztést hivatásszerűen gyakorló pedagógusok tudatták velem, hogy a nyári szünet két és fél hónapja a gyerek spontán fejlődésének ideje. Azóta nem tudok túllépni azon a kérdésemen, hogy mi is van akkor, ha az én gyerekem mondjuk januárban szeretne "spontán" fejlődni, és nem nyáron... mert ugye addig rendben, hogy az átlag gyerek 10 hónap ovi/iskola után megáll egy kicsit, mást csinál, erősödik, világot lát és közben spontán fejlődik.... de egy speciális mozgásfejlesztés, amely nem hobby hanem szükséglet,  ne álljon már le két és fél hónapra, mert ez - legalábbis szerintem - az egész rendszer létjogosultságát kérdőjelezi meg, mondjuk januárban.

Félve vittem el Petit egy ilyen nyár után az aktuális dévényes kontrollra augusztus végén... és megtörtént a csoda. A pici izmocskák nem feszesedtek vissza, és nem feszesedtek vissza szeptemberre sem.... persze, feszesebb a bal oldalon az "ősellenség",  az Achilles meg nagyon gyenge még az a fránya hasizom, de akkor is. Ez volt az első nyár, amikor nem görcsöltem azon, hogy a gyerek dolgozzon, nyúzva legyen és vissza ne essen, és mégsem dőlt össze a világ.

Peti minden lépésével magát erősíti. Érdekes, és most, hogy egyre többet ráérek megint sétálni vele, minden alkalommal döbbenetes élmény az, hogy nagyjából három-öt perccel a járás megkezdése után "megszépül" a járása. Jobb lábbal már minden lépést gördít, villámgyorsan fut. Hiányzik az izomerő, de ezen végre tudunk dolgozni is, rendszeresen az esti otthoni tornák, a lépcsőzések, és a séták.

A tervek szerint heti két úszás lesz, heti két konduktív(sajnos idén is heti egy alkalomra összevonva), heti három komplex iskolaelőkészítő fejlesztés, heti két gyógytorna és havi egy dévény. Meg persze sok-sok mozgás, hiszen most is éppen kézilabdázás zajlik az udvaron.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.